Adatátvitel, telefonos funkciók
Adatkapcsolatok terén nagyon jól állunk, a Nexus One gyakorlatilag mindent tud, amit egy mobiltelefon manapság tudhat. A GSM-modul négynormás (850/900/1800/1900 MHz), UMTS-sávokból pedig három szerepel a támogatottak között (900/1700/2100 MHz). Adatátvitelre a 802.11b/g kompatibilis, átlagos hatótávolságú WiFi mellett GPRS-t, EDGE-t, UMTS-t, 7,2 Mbps-os HSDPA és 2 Mbps-os HSUPA-t használhatunk. A sztereó hangátvitelt is támogató Bluetooth 2.1-es verziószámú, a microUSB csatlakozó 2.0-s — a készülék a többi Androidhoz hasonlóan működik kártyaolvasóként, számítógépre kötve tehát könnyedén tudunk adatokat másolni a memóriakártyára.
A névjegyzékben való görgetés elképesztően gyors és gördülékeny, az oldalt lévő csúszkának köszönhetően a kezdőbetű szerinti keresés is jól megoldott, amihez hozzá jönnek az extra mezők (csak a névnél nyolcféle mező van: name prefix, given name, middle name, family name, name suffix, phonetic given name, phonetic middle name, phonetic family name), a végtelen kapacitás, az újfajta felugró menü (ha rányomunk egy névre, felugrik egy apró menü, ahol választhatunk, hogy tárcsázunk, e-mailt vagy SMS-t írunk) és az Facebookból történő adatimportálás, ez a rész tehát hibátlan. A hívásnapló is jól átlátható, az egyetlen gond vele az, hogy nem tud rászűrni a különféle típusú (fogadott, nem fogadott, elmulasztott) hívásokra, csak egyesített nézet van. Ha már a telefonálásnál tartunk, mindenképp említést kell tennem a kiváló hangminőségről és a stabilitásról, mert bár az interneten megjelentek pletykák, melyek szerint a készülék dobálja a hálózatot, én nem tapasztaltam ilyesmit. Üzenetkezelésben a már említett Gmailes újdonságon (több fiókot is használhatunk) kívül mást nem kapunk, de ez a rész így is nagyon profi. Egyetlen egy buggal találkoztam: ha rámegyünk az új SMS írása gombra, nem tudunk címzettet adni az üzenethez, magyarán SMS-t írni csak úgy tudunk, ha a névjegyzékből direkt kiválasztjuk, hogy kinek küldjük azt. Ez egyben a csoportos SMS-küldés lehetőségét is elveszi tőlünk, de valószínűleg csak a következő firmware frissítésig kell szomorkodnunk emiatt. A virtuális billentyűzet elég jó, bár én igazán kényelmesen csak fekvő nézetben tudtam használni. Gyárilag a vessző helyét a diktálást indító gomb foglalja el, de ha ezt a funkciót nem használjuk, akár ki is kapcsolhatjuk. Az ékezetes karakterek bevitele jól megoldott, ha az egyik magánhangzón ott tartjuk az ujjunkat, felugrik pár gomb, melyek az aktuális betű ékezetes variánsait tartalmazzák — ezután már csak rá kell nyomnunk a kívántra, hogy begépeljük azt. Komoly gond viszont, hogy hiányoznak a hosszú Ő és Ű betűk, csak ilyen hullámvonalas ékezettel ellátottak vannak, ami egy céges e-mailben nem biztos, hogy túl jól fog mutatni.
A social-networking nagyjából a Facebookban merül ki, annak gyárilag is van natív kliense, mely első bejelentkezéskor felajánlja az adatok importálását. A névjegyzékben mondjuk egyéb IM-klienseket is megadhatunk az egyes nevekhez (AIM, Windows Live, Yahoo, Skype, QQ, Google Talk, ICQ, Jabber), plusz az Android Marketból elvileg hamarosan a Skype-ot is le tudjuk majd húzni, mint natív programot — januárban legalábbis erről volt szó a CES-en.
Az internetböngésző teljesen korrekt. Az korábbi Androidokon futó szoftvereket ismerve ennyit talán elég is lenne mondanom, de azért kicsit kifejteném a dolgot: az oldalképek a Nexus One-on gyönyörűen megmaradnak, a zoomolás virtuális gombokkal vagy két ujjal is megoldható, a sebességgel nincs gond, zoomoláskor a hasábméret úgy változik, hogy a szövegek elférjenek a képernyőn, bónuszként pedig van Flash támogatás.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
