Adatkommunikáció, telefonálás, internet
Bár egy alsó-középkategóriás termékről van szó, ez a készülék adatkommunikációs képességein nem látszik: van négysávos GSM-modul (850/900/1800/1900 MHz), WiFi (802.11b/g), A2DP-képes Bluetooth 2.1, USB 2.0, HSDPA (7.2 Mbps), ezen a téren semmiben sem szenvedünk hiányt.
A névlista a szokásos telefonkönyv, a Samsung felhasználói felületével, a TouchWiz 3.0-val felvértezve. Ez két látványos extrát jelent: az egyik az oldalt elhelyezett betűlista, amely a lapozás csúszkáját váltja le. Ennek segítségével rögtön az adott betűvel kezdődő nevekhez jutunk, ezáltal gyorsabban navigálhatunk a névjegyekben. A másik egy felugró menü, amit a bejegyzéshez tartozó képre “klikkelve” érhetünk el: a popup segítségével azonnal írhatunk SMS-t, szerkeszthetjük az adott profilt, illetve telefonálhatunk. Apropó, telefonálás: a hangminőséggel nem vagyok száz százalékosan kibékülve, mert bár engem tisztán lehet hallani a másik oldalon, nálam néha csúnyán recsegett a vonal. Mint minden androidos készüléknél, úgy itt is a telefonkönyv, az e-mail-kliens és a naptár szinkronizálható a Google-fiókunkkal, ekkor automatikusan kitöltésre kerülnek a képek és az e-mail címek.
Üzenet írásakor rögtön szembesülünk az angolról magyarra fordító szakemberek hozzáértésével: a kliens a csatorna neve elnevezést kapta. Az üzenetek megjelenítése a mostanában divatos chatfolyam-hullámot lovagolja meg, az SMS-einket partnerekre lebontva tekinthetjük meg. Fizikai klaviatúra híján virtuális billentyűzettel pötyöghetünk, ez landscape és portrait módban (azaz vízszintes és függőleges állapotban) is nagyon jól használható, a félregépelések nagyon ritkák. A QWERTY kiosztás csak fekve érhető el, állított helyzetben numpadon kell gépelnünk, ami a kijelző méretét elnézve jó választásnak tűnik a Samsung részéről.
Internetezni a Galaxy 5-ön olyan élmény, amit az ellenségeimnek sem kívánok: van rá lehetőség, de a felhasználói élménye konvergál a nullához. A készülékben egy WebKit alapú böngésző van, mely képes egyszerre több lap kezelésére. Sajnos a 320 x 240 képpontos kijelző alkalmatlan weboldalak megtekintésére: a oldalak méretére vonatkozó de facto szabvány a 800 pixeles oldalszélesség, és egyre inkább kezdenek elterjedni a nagyobbak is. Egy ekkora kijelzőn a böngészés idegtépő nagyítási-scrollozási adok-kapokká válik, amit csak tovább tetéz a multi-touch hiánya. A Facebook és Twitter (konzervatívabbaknak MySpace is van) kliens esetén jobb a helyzet, ezeken érezni a törődést, erre a felbontásra szabták őket, azaz olvashatóan látszanak az üzenetek.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
