A Wildfire egyrészt a Tattoonak, másrészt a Desire-nek a leszármazottja: teljesítményben és árban az előbbire, formatervében az utóbbira hasonlít – annyira, hogy több helyen egyszerűen Desire Mininek nevezték el. Hasonlóan a korábbi próbálkozásokhoz, itt is elsősorban a képernyőn igyekeztek spórolni a HTC-nél, miközben a funkcionalitás és a Sense UI megmaradt. Tesztünkből kiderül, hogy a HTC Wildfire megéri-e az árát.
Külső
Lehetne hosszan ragozni a hasonlóságokat a Wildfire és a Desire között, de elég egy pillantást vetni a képekre, hogy kiderüljön: a formatervezők egyértelműen az utóbbi készülék tervrajzait vették elő, amikor parancsot kaptak az új mobil megalkotására.
Érdekes módon a Wildfire nem kisebb, hanem zömökebb lett: mérete 107×60×12 mm, azaz pont ugyanolyan széles és vastag, mint a Desire, de 12 milliméterrel alacsonyabb. És persze könnyebb is, 134 helyett csupán 118 grammos. A készülék kidolgozása elsőrangú, az illesztési hézagok minimálisak, ezen a területen nincs különbség a jó másfélszer ennyibe kerülő Desire és a Wildfire között.
A kezelőszerveken kis mértékben módosítottak: középen megmaradt az optikai trackpad, amely fotózáskor az expozíciós gomb szerepét is betölti, a billentyűk azonban a képernyő alatti fekete részre kerültek, és fizikai gombok helyett érintésérzékennyé váltak. A bal szélső a fő kezdőképernyőre visz, a következő az aktuális képernyőhöz vagy programhoz tartozó menüt hívja elő, az utána következő gombok pedig a „vissza” és a keresés funkciót kapták.
A hangerőállításra szolgáló billentyű bal oldalra, a ki-/bekapcsolást és képernyőlezárást is végző gomb pedig felülre került, de a Desire-rel ellentétben a jobb oldalra. Felül található még a 3.5 mm-es jack aljzat is. Hasonlóan a nagy testvérhez, a lekerekített felső él miatt nem lehet teljesen bedugni a füles csatlakozóját, egy kis rész mindenképpen ki fog lógni felül. A szabványos microUSB bal oldalra került, a visszajelző LED-eket pedig a képernyő felső, fekete kávájába rejtették a tervezők.
A hátoldal egy vékony, ujjlenyomatokat egyáltalán nem gyűjtő műanyag lapból áll, ennek a felső részén nagy helyet hagytak ki az 5 Mpixeles kamera lencséjének, mellette pedig egy kisebbet a LED-es vakunak – ez utóbbival „szemben” található a külső hangszóró nyílása.
A készülék jól összerakott érzetét erősíti az a jópofa megoldás, hogy a hátlap alsó fele gyakorlatilag körülöleli a mobil alját.
A hátsó részt eltávolítva az 1300 mAh-ás akkut láthatjuk, illetve microSD kártya foglalatát, amelyet természetesen az akku kivétele és a telefon kikapcsolása nélkül is cserélgethetünk.
